Regiomontanust halála után is sokáig emlegették, nevének feltüntetése a nyomtatványokon a minőséget volt hivatva bizonyítani. Sok csillagász használta a bolygómozgás elméletéről szóló tankönyvként az Almagesztből készített Epitomét, amely 1496-ban jelent meg nyomtatásban Velencében. Többek között Nikolausz Kopernikusznak (1473–1543) is volt belőle példánya.

Esztergomban a Főszékesegyházi Könyvtárban található két, Regiomontanus kalendáriumához kapcsolható kézirat. Az egyik egy csillagászati (és kalendáriumi) bevezetés egy Soloneus nevű szerző tollából (De temporum annotatione et principiis astronomiae), ennek adatai Regiomontanus kalendáriumából származnak. Az 1499-es Commentarius in kalendarium Iohannis de Monte Regio (Magyarázatok Regiomontanus kalendáriumához) ismeretlen szerző műve, feltehetőleg Regiomontanus előadásai alapján készült.

Évszázadokon keresztül neve alatt árulták a magyar csíziót, az öröknaptárt, hasznos ismereteket és sok babonaságot is tartalmazó nyomtatványtípust. Gyakorlati hasznuk miatt főleg a naptárait és efemeriszeit használták sokáig. Legnevesebb felhasználójuk talán Kolumbusz volt, aki amerikai útjaira magával vitte Regiomontanus művét. Fia, Fernando elbeszélése szerint ez mentette meg az ő és emberei életét egy hajótörés alkalmával, mivel ez alapján meg tudta mondani a holdfogyatkozás idejét. Az indiánoknak ezt mondta, hogy elveszi a Holdat, ha nem adnak nekik élelmet. Amikor a holdfogyatkozás bekövetkezett, a spanyolok megmenekültek az éhhaláltól.